A GBA Network üzleti reggelije ismét elgondolkodtató beszélgetéseket hozott a fenntarthatóság jegyében. Andri Diána, a GBA Network tanácsadó testületének tagja, két kiemelkedő szakértőt hívott meg, hogy mélyebben vizsgálják a fenntarthatóság és az ellentmondásos iparágak kérdéseit.

A meghívott beszélgetőtársak, Nagy Réka (Kisbolygó, Telex, podcaster, Ökoanyu) a klímakommunikáció és a greenwashing szakértője, valamint Fertetics Mandy (Alternate, MVÜK, GBA Network Tanácsadó Testület tag), a fenntarthatósági menedzsment területéről osztották meg gondolataikat. Réka különösen a kommunikáció hatékonyságát és szerepét emelte ki, bemutatva, hogyan lehet hitelesen és eredményesen megszólítani a közönséget a fenntarthatóság jegyében. A közönséget is meglepte, amikor egy példát hozott fel, ahol követői visszajelzései alapján döntött úgy, hogy nem támogat egy terméket, ezzel is hangsúlyozva a hiteles tájékoztatás fontosságát.

Mandy az ambivalens iparágak, mint például a dohány- és alkoholipar társadalmi és környezeti hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy mennyire fontos a valódi hatások mérése és kommunikálása, valamint a vállalatok belső motivációinak megértése. Érdekes volt meghallgatni, hogyan segített a vállalatoknak valódi változásokat elérni.

Vannak egyértelműen ellentmondásos iparágak

Az üzleti reggeli során az egyértelműen ambivalens iparágakon túl – mint a dohány- és alkoholipar, az olajipar, vagy a fegyvergyártás – más iparágak is terítékre kerültek, amelyek szintén komoly fenntarthatósági kihívásokkal néznek szembe. Ilyen volt például a szerencsejáték, valamint a fast fashion és a műanyagipar, vegyipar. Ezen iparágak különböző aspektusait vizsgálva a résztvevők rámutattak a magas kockázatokra és a potenciális társadalmi károkra, amelyeket ezek a szektorok okozhatnak. A beszélgetés során kiemelték, hogy a környezetre gyakorolt hatások mellett fontos figyelembe venni a társadalmi vonatkozásokat is. Például a kiszolgáltatott ügyfelek helyzetét vagy a túlfogyasztást ösztönző marketing stratégiákat. 

A túlfogyasztásra ösztönző marketingstratégiák kapcsán a beszélgetés során több érdekes szempont is felmerült. Nagy Réka kiemelte, hogy az ilyen stratégiák arra sarkallják a fogyasztókat, hogy többet vásároljanak, mint amire valójában szükségük van, ami növeli a hulladék mennyiségét és károsítja a környezetet. Példaként említette a különböző akciókat és kedvezményeket, amelyek hatására az emberek hajlamosak túlvásárolni magukat. Fertetics Mandy hozzátette, hogy a média és a reklámipar is jelentős szerepet játszik ebben, hiszen a clickbait címek és a folyamatos fogyasztásra ösztönző üzenetek mind hozzájárulnak a túlfogyasztás kultúrájához.

A marketingesek szerepe

A Network tagjai közösen vitatták meg, hogy a marketing milyen módon változhatna, hogy ne csak a profit növelését célozza, hanem a fenntarthatóbb fogyasztási szokások kialakítását is. Felmerült, hogy a vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a minőségi, hosszú élettartamú termékek népszerűsítésére és az etikus fogyasztásra ösztönző kampányokra. Példaként említették a DM drogéria „tartós árak” politikáját, amelynek célja, hogy elkerüljék az akciók okozta túlfogyasztást.

Diana ösztönzésére a beszélgetés arra is rávilágított, hogy kritikus a marketing szakemberek felelőssége, hogy a fogyasztók figyelmét a tudatos vásárlás és a fenntartható termékek felé irányítsák. Ehhez pedig szükséges a hiteles kommunikáció és az, hogy a vállalatok valódi, mérhető lépéseket tegyenek a fenntarthatóság érdekében, ne csak felszínesen, greenwashing jelleggel hirdessék magukat zöldként. De nem csak a marketing szakemberek, a fenntarthatósági szakemberek szerepe is jelentős, hiszen egyfajta belső lelkiismeretként, változásmenedzserként, coachként kell, hogy a szervezetet őszinte reflexióra, tükörbenézésre sarkallja, s ne csak azt segítsék, hogy a fenntarthatósági akciók forintosítása megtörténjen.

Fenntarthatósági szakértők a GBA Network üzleti reggelijén

Az állatkertek illeszkednek a fenntarthatósági szemléletbe?

Az üzleti reggeli során olyan váratlan témák is felmerültek, mint a palackozott vizek és az állatkertek. A kerekasztal beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy bár a palackozott víz kényelmes megoldást jelenthet a fogyasztóknak, hatalmas környezeti terhelést okoz a műanyag hulladék révén, és felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e rá, amikor a csapvíz is elérhető és sokszor ugyanolyan minőségű. Sokakat meglepett, hogy akár még az állatkertek is az ellentmondásos kategóriába sorolódhatnak. Hiszen bár ezek az intézmények hozzájárulhatnak a génmegőrzéshez és az oktatáshoz, mégis sok esetben vitatható, hogy mennyire szolgálják az állatok jólétét és mennyire etikus a működésük. A résztvevők szerint mindkét téma jól példázza, hogy mennyire komplex és sokrétű a fenntarthatóság kérdése, és hogy mennyire fontos a fogyasztói szokások és a társadalmi normák kritikus vizsgálata. Hangos lett az a közös következtetés, miszerint sokszor elhisszük, elhittük jelenségekről, termékekről, működési módokról, hogy szükségünk van rá, függünk tőle, enélkül nem megy – s most a kísérletezés, fenntarthatósági változások során pedig megtapasztalhatjuk, hogy ez sokszor nem így van – legyen szó csomagolásról, kényelmi termékekről vagy akár teljes iparágakról. Ugyanakkor fontos, hogy ne az egyént, fogyasztót vagy egyedi vállalatot büntessük olyan strukturális vagy rendszer jelenségért, amire csak közösen, gazdasági, társadalmi átmenettel tudjuk megtalálni a megoldást.

A GBA Network üzleti reggelije ismét bebizonyította, hogy ezek a beszélgetések miképp adnak hozzá a fenntarthatósági törekvések előmozdításához. Ha szeretnél mélyebben belelátni a fenntarthatóság kihívásaiba és lehetőségeibe, és tanulni a legjobb szakértőktől, ne hagyd ki a következő eseményt június 6-án a Nem növekedés témájáról és a GBA Network, a fenntarthatósági menedzserek szakmai közösségének jövő évi terveiről!

Köszönjük mindenkinek az aktív részvételt és az értékes hozzászólásokat! Találkozzunk a következő üzleti reggelin, hogy együtt formáljuk a fenntartható jövőt