Fenntarthatósági szakértő a frontvonalban: Barta Zsombor útja a zöld építészetig

Interjúsorozatunkban bemutatjuk a GB Academy oktatóit, Magyarország legelismertebb fenntarthatósági szakértőit. Barta Zsombor, a GB Academy elismert oktatója és a fenntartható építészet egyik hazai úttörője, hosszú évek óta azon dolgozik, hogy ezek az elvek a mindennapok részévé váljanak Magyarországon és nemzetközi szinten is. Interjúnkban Zsombor személyes történetét ismerheted meg: hogyan kezdett el foglalkozni a fenntarthatósággal, milyen kihívásokkal szembesült karrierje során, és hogyan látja a jövő lehetőségeit. Beszélgetésünk során szó esett a magyarországi építkezési szabályozás hiányosságairól, a fenntartható termékek árazási problémáiról, valamint Zsombor szenvedélyéről, a régi autók bütyköléséről is.

Kezdjük az alapoknál. Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a fenntarthatóság témájával?

Már az egyetemi tanulmányaim alatt elkezdtem foglalkozni a környezetvédelemmel, ami később a fenntarthatóság iránti elkötelezettséggé vált. Németországban nőttem fel, és ott is végeztem az egyetemet, először biológia, majd földrajz szakon. A földrajz szakirány alatt számos témával találkoztam, amelyek később a fenntarthatóság alapját képezték, mint például a klímaváltozás, talajszennyezés és kármentesítési projektek. Akkoriban még nem nevezték ezt fenntarthatóságnak, de ezek a témák képezték ennek az alapját. A fenntarthatósággal komolyabban akkor kezdtem foglalkozni, amikor Magyarországra költöztem, és egy környezetvédelmi tanácsadó cégnél kezdtem dolgozni.

Németországban már a 2000-es évek elején is foglalkoztak a fenntarthatóság kérdéseivel?

Igen, abszolút. Az egyetemen számos olyan tantárgyam volt, amelyek foglalkoztak a környezetvédelem különböző aspektusaival. Különösen emlékezetes volt a műholdtérképészet, amely lehetővé tette, hogy a műholdfelvételek alapján megállapítsuk az erdők egészségi állapotát, például hogy stresszhelyzetben vannak-e a fák. Ezek a felvételek segítettek felmérni, hogyan hat a klímaváltozás az erdőkre, és milyen gazdasági hatásai lehetnek ennek.

Mikor érezted azt, hogy a fenntarthatóság lesz az, amire a karrieredet építed?

Ez már a tanulmányaim során egyértelművé vált. Amikor Budapestre kerültem, egy nemzetközi környezetvédelmi tanácsadó cégnél kezdtem dolgozni, ahol számos kármentesítési projektben vettem részt. Az itt szerzett tapasztalataim vezettek el ahhoz, hogy egyre inkább a fenntartható építészet irányába forduljak. Később Magyarországon az első akkreditált BREEAM minősítő lettem, ami egy nemzetközi zöld épületminősítési rendszer. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke voltam 6 évig, és segítettem kialakítani a fenntartható építészet alapjait Magyarországon.

Hogyan látod a fenntarthatóság jelenlegi helyzetét Magyarországon?

Magyarországon a fenntarthatóság terén az egyik legnagyobb kihívás a rendszerszintű szemlélet hiánya. Bár vannak jó állami stratégiák és tervek, ezek gyakran nem valósulnak meg a gyakorlatban, mivel a jogszabályi keretek elavultak, és nem biztosítanak elégséges támogatást a fenntartható megoldásokhoz. Egy konkrét példa erre a betonfelhasználás kérdése az építkezéseknél. Magyarországon a statikai szabályozások olyan elavultak, hogy sokkal több betont kell felhasználni egy épület megépítéséhez, mint például Ausztriában.

Az egyik ügyfelünk például egy logisztikai csarnokot épített mindkét országban. Ausztriában 20-30%-kal kevesebb betont használtak fel ugyanahhoz az épülethez, mint Magyarországon. Ez nem azért van, mert nálunk ne lennének megfelelőek a statikai követelmények, hanem mert a magyar szabályozások a ’70-es évekből maradtak ránk, és nem haladtak a korral. Ennek eredményeképpen Magyarországon egy épület megépítése nemcsak drágább, hanem nagyobb környezeti terhelést is jelent, mint szükséges lenne.

Ez a probléma ráadásul nem csak a betonfelhasználásra korlátozódik. Magyarországon például négyemeletesnél magasabb épületeket nem lehet faszerkezetből építeni, míg Ausztriában már több emeletes faszerkezetű épületek is állnak, például Bécsben. A fa mint építőanyag fenntartható és megújuló erőforrás, de a magyar szabályozás egyszerűen nem engedi meg az ilyen építkezéseket, mert a tűzvédelmi előírások nem felelnek meg a mai követelményeknek. Pedig a modern technológia és anyagok lehetővé tennék, hogy biztonságosan és fenntarthatóan építsünk magasabb épületeket fából is.

Ez csak néhány példa arra, hogyan akadályozzák a régi szabályozások a fenntarthatóságot Magyarországon. A rendszerszintű szemlélet és a jogszabályok korszerűsítése nélkül nehéz lesz valódi előrelépést elérni a fenntarthatóság terén.

Hogyan látod a globális fenntarthatóság legnagyobb problémáit, és ha lenne korlátlan hatalmad, mivel kezdenéd a változtatást itthon és a világban?

Az egyik legnagyobb probléma globálisan az, hogy a jelenlegi rendszerben a nem fenntartható módon előállított termékek ára alacsonyabb, mint a fenntarthatóaké. Ez azért van, mert a gyártók nem fizetnek a környezetre gyakorolt negatív hatásokért – például a szennyezésért, az ökoszisztémák károsításáért –, amit a termelés során okoznak. Ez a beárazási probléma komoly akadályt jelent abban, hogy a fenntartható termékek valóban elérhetőek legyenek, és hogy a világ egy fenntarthatóbb pályára álljon.

A termékek árának tükröznie kellene a környezetre gyakorolt hatásaikat. Ha a szennyezés és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatások be lennének árazva, a nem fenntartható termékek ára sokkal magasabb lenne, míg a fenntartható termékeké elérhetőbbé válna. Ez egy hatalmas lépés lenne afelé, hogy a világ fenntarthatóbbá váljon, és hogy a fogyasztók is könnyebben tudjanak fenntartható döntéseket hozni.

Mit üzennél a fiataloknak, akik most kezdenek el foglalkozni a fenntarthatósággal?

Fontos, hogy a fiatalok megértsék: a fenntarthatóság nem csak egy modern hóbort. Az emberiség hosszú évszázadokon keresztül fenntartható módon élt, és most vissza kell térnünk ehhez a józan paraszti észhez. A fiatal generációban megvan a nyitottság és a fogékonyság arra, hogy a fenntarthatóságot komolyan vegyék, és ez reményt ad arra, hogy a jövőben sikerülhet egy fenntarthatóbb világot építeni.

Mesélj kicsit a GB Academynél végzett oktatói munkádról. Hogyan illeszkedik ez a tevékenység a mindennapjaidba, és miért tartod fontosnak a tanítást?

A tanítás mindig is fontos része volt az életemnek. Mielőtt a GB Academynél kezdtem, több egyetemen is oktattam, például a METU-n, a Pécsi Tudományegyetemen, és korábban a BME-n is. Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság egyik kulcsfontosságú eleme a szemléletformálás, és ennek a folyamatnak a részeként különösen fontosnak tartom, hogy a tudásom naprakész maradjon. A GB Academynél végzett munkám során lehetőségem van arra, hogy dolgozó szakembereknek adjam át a fenntarthatóság iránti elkötelezettségemet, ami azért is lényeges, mert manapság egyre több cég számára válik elkerülhetetlenné, hogy a fenntarthatóságot beépítse a működésébe. Az akadémia programjai által ezek az emberek konkrét, gyakorlatias tudással gazdagodnak, amit azonnal alkalmazni tudnak a saját munkájukban. Az itt tanuló hallgatók nyitottak, tanulni akarnak, és ez nagyon inspiráló. Ez a fajta tanítás nemcsak a hallgatóknak, hanem nekem is folyamatos kihívást jelent, hogy lépést tartsak a legújabb fejleményekkel, ami mindkettőnket előre visz.

Amikor éppen nem dolgozol, mivel töltöd a szabadidődet?

Nagyon szeretek utazni, különösen egzotikus helyekre. Például jártam az Antarktiszon, az Északi-sarkon és az Everest alaptáborában is. Ezen kívül van egy családom, két kisfiammal és feleségemmel sok időt töltünk együtt, például a Balaton mellett. Szeretek biciklizni, régebben falat másztam, és van egy hobbi autóm is, amit barátommal közösen újítottunk fel.

Autót újítasz fel? Mesélnél erről?

Igen, valóban van egy kicsit szokatlan hobbim: szeretek egy régi autót bütykölni. Van egy 32 éves oldtimer autóm, amit egy barátommal közösen újítottunk fel. Amikor megvettük, az autó már 29 éves volt, és sok év munkát fektettünk bele, hogy eredeti állapotába hozzuk. Tavaly végre megkapta az OT-rendszámot is, ami hatalmas öröm volt számunkra.

Köszönjük az interjút, Zsombor! 

Barta Zsomborral a Green Business Academy Fenntarthatósági Menedzser (Certified Sustainability Course) oktatójaként készítettünk interjút. A HuGBC korábbi elnöke, jelenlegi nagykövete akadémiánkon elsősorban a létesítménygazdálkodási témával foglalkozik. 

Induló képzéseinkről ide kattintva kaphatsz bővebb információt.