Marketingeszközök a fenntarthatóság szolgálatában – fenntarthatósági szakértők üzleti reggelije

A GBA Network üzleti reggelijén ismét egy rendkívül inspiráló és szemléletformáló beszélgetést hallgathattak végig a fenntarthatósági szakértők. Litkai Gergő – aki egyben a GBA Network tanácsadó testületének tagja – moderálásával három kiemelkedő szakértő – Kovács Szabolcs (GreenSense Consulting), Wettstein Albert (Munch), és Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete) – osztotta meg gondolatait a fenntarthatóság és a társadalmi magatartásformálás jelenlegi kihívásairól és lehetőségeiről.

Mikor az ember egy ilyen eseményen vesz részt, mint a GBA Network üzleti reggelije, elvárja, hogy új perspektívákat kapjon, és inspirálódjon. Ez a reggeli azonban a visszajelzések alapján felülmúlta a résztvevők minden várakozását. A zöld jövőért folytatott beszélgetés során olyan gondolatokkal találkozhattak a vendégek, amelyek nemcsak elméleti síkon, hanem gyakorlati szinten is megvalósíthatóak. A közel kétórás kerekasztal beszélgetés minden témáját itt nem tudjuk összefoglalni, de igyekeztünk kiemelni párat a legérdekesebbek közül.

Az esemény kezdéseként a GBA Network szakmai vezetője, Fertetics Mandy a tagság, a fenntarthatósági szakértők igényei és a szakmai aktualitások mentén tervezett további idei szakmai programot ismertette. Ennek kiemelt témái: ESG törvény és adatszolgáltatás; fenntartható döntéshozatal; nem növekedés szemlélet és fenntartható üzleti modellek; zöld kommunikáció és greenwashing. De a tervezett események időpontjai és témái hamarosan megtalálhatóak a hírek között.

A szemléletbeli változás mérésén már rég túl kellene lennünk

Sokszor és sokan támadják a fenntarthatósági kezdeményezéseket, mert azt mondják nehezen mérhető a hatásuk. Erre cáfolt rá a reggelin Gulyás Emese, amikor megosztott kétféle példát is. A Tudatos Vásárlók Egyesülete különféle mutatók segítségével méri a szemlélet- és magatartásformáló programjaik hatékonyságát. Elmondta, vannak közvetlen mutatók, például, amikor egy program előtt és után közvetlenül megnézik a résztvevőik viselkedését. Ilyenkor elsősorban magatartás- és életmódbeli változásokat mérnek. Eza legközvetlenebb szint. Szintén példaként említette a vásárolt adatok lehetőségét, így a biotermékek piaci forgalmának nyomon követését és a villanyautók eladásainak elemzését. Ezek a mérések lehetővé tették számukra, hogy láthatóvá tegyék a társadalomra gyakorolt pozitív hatásaikat, és ezáltal tovább finomíthassák stratégiáikat.

Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy a fenntarthatósági törekvések nemcsak jó szándékból, hanem valós, mérhető eredmények alapján is működhetnek, ami növeli a kezdeményezések hatékonyságát és hitelességét. A beszélgetés során Gulyás Emese hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nem csupán elméleti fogalom, hanem gyakorlati cselekvést igényel és ezt mérhetővé kell tenni.

De a mérhetőségnek van másik módja is. Kovács Szabolcs szintén a programjaik hatásmérésére hozott példát, amelyet a GreenSense Consultingnál alkalmaznak a fenntarthatósági tréningek hatékonyságának mérésére. Arról mesélt, hogy a tréningek és a játékos megközelítés hogyan segíthetik elő a zöld gondolkodásmód elterjedését a cégekben. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy megvizsgálják, mennyire tartják magukat a résztvevők környezettudatosnak a program előtt és után.

A Greenmeter segítségével konkrétan mérhető, hogy a résztvevők gondolkodásában és magatartásában milyen változások történnek egy- kettő-, vagy háromhónapos programok után. Ugyanakkor céljuk nem a szélsőséges elvárások szabása, hanem a tudatos döntések és a zöldebb alternatívák preferálása a mindennapokban. Példaként említette, hogy nem várják el, hogy mindenki kerékpárral járjon, különösen, ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé. A lényeg a tudatosság és a zöldebb megoldások felé való elmozdulás, még ha ez nem is mindig teljes mértékben megvalósítható. Így a zöldítés nem csupán egy személyes döntés, hanem egy közösségi folyamat része, amihez minden egyes cselekedet hozzájárul.

Merjük bemocskolni a kezünk és csináljuk másként

A Munchnál egyértelműbb a hatásmérés. Wettstein Albert, az egyik alapító elmesélte, hogy ők kezdetektől minden döntésüket és szolgáltatásukat egy olyan keretrendszerben alakítják ki, amely mind üzleti, mind fenntarthatósági aspektusokat egyaránt figyelembe vesz. A cél az, hogy minden tevékenységük társadalmilag és környezetileg fenntartható legyen, miközben üzleti szempontból is életképes marad. Így a fenntarthatóság mérése kiemelten fontos része a vállalat stratégiájának, mely szorosan kapcsolódik az üzleti metrikákhoz. 

A vállalat egyik alapvető szolgáltatása, hogy minél több csomagot mentenek meg a kidobástól, annál jobban növelik a cég pozitív környezeti hatását, amit pontosan tudnak mérni.

Ugyanakkor egy másik fontos elem a szokások pszichológiája és a fogyasztói szokások formálása. Albert felvetette, hogy ideje lenne a marketingben már korábban is használt pszichológiai eszközöket a jó szolgálatába állítani és ez a fenntarthatósági szakértők felelősége és feladata.

A marketingben ismerik például a tudatossági tölcsért, amit a Munchnál is igyekeznek használni az ételmentő alkalmazásuk népszerűsítésekor. Ez a tölcsér arról szól, hogy amíg egy vásárlói döntés megszületik, tipikusan hét érintkezési pontra van szükség, tehát hétszer kell találkoznia a termékkel. Azonban ha az első találkozáskor még nem is hallott a problémáról, akkor minden hiába. Ezért az első fázisban a probléma tudatosítása áll a középpontban, például ebben az esetben az ételpazarlásról szóló oktatással. A következő fázisokban fokozatosan mutatják be a megoldásokat, végül pedig céljuk, hogy a fenntartható fogyasztás a vásárlók napi rutinjává váljon.

Wettstein Albert szerint érdemes belemenni az üzleti életben és a pszichológiában már használt gyakorlatokba, mert látható, hogy ezek jól működnek, csak éppen ugyanezt a módszertant, amivel hülyeségeket adnak el nekünk és rombolják a világot, fel tudjuk használni pozitív célokra. Csak csempésszük be a jó üzeneteket, és mi csináljuk másképp.

Azokat is meg kell szólítanunk, akik nem jönnének el egy „zöld beszélgetésre”

Különös figyelmet kell fordítani a különböző korcsoportok eltérő reakcióira a fenntarthatósági üzenetekkel kapcsolatban. A fiatalabb generációk esetében a kihívások teljesen más jellegűek, mint az idősebb korosztályoknál. Egyértelmű tehát, hogy a kommunikációnak személyre szabottnak és sokrétűnek kell lennie, hogy valóban elérje a kívánt hatást.

A fenntarthatóság és a társadalmi magatartásformálás témái rendkívül összetettek, de a beszélgetés során elhangzott gondolatok és megoldások bizonyítják, hogy előrelépés lehetséges és szükséges. 

A közel kétórás beszélgetés során számos témát érintettek a fenntarthatósági szakértők, amik sajnos nem fértek bele ebbe a blogbejegyzésbe, de mindenképp érdemes figyelemmel követni a GBA Network soron következő eseményeit, mert hasonlóan izgalmas és esetenként megosztó témákkal készülünk. Ha még nem vagy tag, ideje csatlakozni, vagy ha még bizonytalan vagy, gyere el következő eseményünkre és nézd meg saját szemeddel. Ha pedig bármilyen kérdésed van, írj nekünk.

A Green Business Academy Network (GBA Network) a legfrissebb szakmai tudással rendelkező, egymás fejlődését és sikerét támogató, az üzleti világ zöld gazdaságra való átállása mellett elhivatottan cselekvő fenntarthatósági menedzserek közössége.

A GBA Network Üzleti Reggelijének kiemelt támogatója a Rossman, Stratégiai támogatója: GB Academy és a Green Brands.