Hogyan hat az ESG a vállalati mindennapokra?

Az elmúlt év egyik legerősebb hívószava a szakmai rendezvényszektorban az ESG volt. Konferenciák és szakmai napok sora járta és járja körül, hogy milyen kötelezettségeket jelent az uniós CSRD-irányelv és a magyarországi ESG-törvény a vállalatok életében. A GBA Network novemberi szakmai reggelijére nagy tanácsadó cégek képviselőit hívtuk el, hogy megosszák velünk tapasztalataikat arról, hogyan zajlik a vállalatok jelentéstételre való felkészítése, milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk, illetve mit tanácsolnak azoknak, akik még nem kezdtek hozzá a felkészüléshez.

A szakmai esemény bevezető előadásában Bagyura András, a Forvis-Mazars Fenntarthatósági Szolgáltatások területének vezetője röviden ismertette a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvet (CSRD), amely az Európai Unióban közvetlenül kb. 50 ezer vállalatra érvényes, Magyarországon pedig 1000 és 1500 közé tehető az érintett vállalkozások száma. Bagyura hangsúlyozta: ez nagy változást jelent mindenkinek, az uniós vállalatoktól a tanácsadói és könyvvizsgálói szektorig egyaránt.

CSRD vs ESG: egyidejűség és párhuzamosság

A magyarországi szabályozásra áttérve az előadó kiemelte: a CSRD implementációja a számviteli törvénybe, valamint a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek ESG-törvényen keresztül történő bevezetése 2024 elején, egyidőben történt. Sokak által ismert tény, de nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hogy a két jelentéstételi kötelezettség nem egyenlő egymással. Bagyura elmondása szerint ez a párhuzamosság sok ügyfél számára gondot okoz. Az előadó röviden összefoglalta a fenntarthatósági jelentés és az ESG-beszámoló közötti főbb különbségeket és különbségeket, kitért az ESG-kérdőívvel kapcsolatos ésszerű korlátra és kitöltési segédletre, illetve rövid áttekintést nyújtott az európai fenntarthatósági beszámolási szabványokról (ESRS).

Hogyan látják a felkészülést a tanácsadók?

A szakmai reggeli második felében Bagyura András három kollégájával beszélgetett arról, hogy milyen tanácsadói tapasztalataik vannak a magyarországi cégek jelentéstételi felkészülésével, illetve hozzáállásával kapcsolatban. Veisz Ákos (BDO Magyarország, ESG Tanácsadás, ügyvezető) arról számolt be, hogy a BDO tavaly nemzetközi felmérést végzett mintegy 6000 ügyfele körében annak kapcsán, hogy mi okozza a legnagyobb nehézséget a fenntarthatósági jelentéstétel kapcsán. Veisz Ákos elmondása szerint többségében hasonló válaszokat adtak a különböző országokból származó vállalatok. A top 3 kihívás közé sorolták a jogszabályok értelmezését, a humán kapacitás hiányát, illetve a szabványokkal kapcsolatos nehézségeket.

Dr. Szalay Rita (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal, ESG szakértő) arról beszélt, hogy még azoknak a vállalatoknak is nagyon nehéz és komplex a jelentéstétel, akik önkéntes keretrendszerben eddig is jelentettek. A többieknek viszont olyan, mintha „óvodásként már az egyetemi képzést is el kellene kezdeniük”. Hozzátette: a legtöbb ügyfél alulbecsülte a jelentéstételhez szükséges emberi erőforrást és költségvetést. Ezt erősítette meg Csiszkó Csaba (EY denkstatt Magyarország, Fenntarthatósági üzletágvezető) is. Szerint rosszul érinti a cégeket az, amikor rájönnek, hogy milyen nagy mértékű kapacitást kell erre a területre fordítani.

Volt elég idő a felkészülésre?

Bagyura András provokatív kérdéssel folytatta, amikor azt kérdezte kollégáitól, hogy volt-e elég idejük a vállalkozásoknak a felkészülésre. A nagy tanácsadó cégek képviselői egyetértettek abban, hogy jobban is fel lehetett volna készülni, főleg a CSRD-re. Veisz Ákos kiemelte: a legnagyobb vállalati motivációt a jogszabályi megfelelés jelenti. Sok ügyfél gondolkodott úgy, hogy elég lesz akkor foglalkozni a témával, ha majd a magyar jogrendbe is bekerülnek az elvárások. Hozzátette: a számviteli törvény alapján el lehetett volna időben kezdeni a felkészülést, és nagy kapkodás lesz a piacon főleg azok részéről, akiknek majd 2026-ban kell jelentést tennie. Csiszkó Csaba beemelte a beszélgetésbe az auditálás lépcsőjét, amely sok vállalat szemében más megvilágításba helyezte a felkészülést.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a két jelentéstételi kötelezettség (CSRD és ESG) között vannak ugyan átfedések, de nem azonos irányba mutat a kettő. A CSRD inkább a vállalat saját működéséről szól, míg az ESG-beszámoló a szállítói láncra fókuszál. Ezen kívül a két beszámoló más-más időpontban érintheti az egyes vállalatokat. Veisz Ákos azt is szóba hozta, hogy a szervezeteken belül ugyanazok a munkatársak foglalkoznak a jelentésekkel, az azonban, hogy ki vezeti ezt a munkát, milyen területhez tartozik a vállalaton belül, cégenként nagyon eltérő lehet.

Dr. Szalay Rita hangsúlyozta, hogy a siker elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalatvezetés indítsa el a beszámolással kapcsolatos munkát. A vállalatvezetőnek kell kijelölnie azt a munkatársat, aki operatív szinten vezeti az adatgyűjtést és -rendszerezést. Fontos, hogy a szervezeteken belül dedikált személy vagy munkacsoport foglalkozzon a jelentéstétellel. Emellett időt kell szánni a munkatársi edukációra is annak érdekében, hogy a szervezet egésze értse, hogy mit miért kell végigcsinálni. Csiszkó Csaba szerint magasan kell lennie a szervezetben annak, aki ezzel foglalkozik, hogy legyen „ereje” az adatkéréshez. Akár teljes időben allokálni kell erre egy vezető munkatársat, aki projektmenedzserként tudja vezetni a folyamatot, és megvan hozzá a belső kapcsolatrendszere.

Mi vár ránk az ESG jövőben?

A szakértő tanácsadók szerint egy nagy implementációs munka folyik tanácsadói (külső) támogatással. A folyamat- és adatgazdák viszont lassanként beletanulnak majd a CSRD- és ESG-fókuszú adatgyűjtésbe és riportingba – ahogy történt ez a pénzügyi jelentéstétel esetén is. Veisz Ákos a jövővel kapcsolatban arról beszélt, hogy most a jogszabályi kötelezettségek miatt nagyon erős időnyomás alatt vannak a cégek, ezért a jelentéstételre koncentrálnak. A jövőben azonban meg fognak jelenni a jelentésben megfogalmazott célok irányába mutató vállalati programok (dekarbonizáció, tehetségmenedzsment stb.). Csiszkó Csaba megerősítette ezt: a limitált erőforrást és figyelmet jelenleg nem a programokra dedikálják a vállalatok.

Segít majd az MI?

Az adatgyűjtés- és rendszerezés kapcsán minden bizonnyal jelentős segítséget nyújt majd a mesterséges intelligencia előretörése. Egyelőre azonban nehéz meghatározni azokat a tényezőket, amelyek alapján rendszerezni lehet például a beszállítókat. A jelentéstételi és auditálási gyakorlat segít majd annak eldöntésében, hogy méret vagy kockázati besorolás alapján lehet-e fókuszáltan kezelni a beszállítókat. Arra a kérdésre, hogy milyen előnyt jelenthet a cégeknek az ESG a compliance-en túl, Csiszkó Csaba a fenntarthatóságot mint márkaértéket, illetve a munkavállalói purpose-t emelte ki. Veisz Ákos szerint három pillérre kell támaszkodnia a cégek fenntarthatósági szemléletének: kötelező, megéri és ez a helyes. Végül Dr. Szalay Rita a költségmegtakarítási lehetőségeket emelte ki, valamint a hiteligénylés folyamán jelentkező előnyöket.

Mikor találkozunk legközelebb?

Köszönjük a GBA Network tagjainak és az érdeklődőknek, hogy velünk tartottak az ESG-ről és a riportingról szóló szakmai reggelinken. Legközelebb 2025. január 16-án találkozunk Fenntartható és felelős beszerzés ma és holnap című eseményen.

Köszönjük támogatóinknak, hogy ezúttal is lehetővé tették a GBA Network szakmai rendezvényének megszervezését, ezáltal hozzájárultak a hazai fenntarthatósági menedzser közösség fejlődéséhez. A szakmai reggeli helyszínét ezúttal is a Dumaszínház biztosította. Catering partnereink a környezetbarát kávézás támogatója, a Koffein Service és a Cseriti adománybolt-hálózat voltak.