Hogyan járulhatnak hozzá a vállalatok a klímaadaptációhoz?
A 2024/2025-ös szezon második GBA Network reggelijének középpontjában a klímaadaptáció és a vállalatok kapcsolata állt.
A Dumaszínház épülete teljes sötétségbe borulva várta a szakmai reggelire érkező GBA Network-tagokat és a külsős érdeklődőket, ugyanis stílszerűen áramszünettel indult a klímaadaptációról szóló előadás és kerekasztal-beszélgetés. Sipos Katalin, a WWF Magyarország ügyvezető igazgatója bevezető előadásában arról beszélt, hogy milyen szinteket lehet elkülöníteni a klímaadaptációs intézkedések terén. Hangsúlyozta: elsősorban országos és regionális szinten lehet hatékonyan fellépni, de helyi és szervezeti szinten is sok mindent lehet tenni. A harmadik szint az egyének szintje, ahol például a lakásbiztosítás módosítása, az esővíz gyűjtése vagy a szívbeteg rokon hőhullám idején történő védelme áll.
Sipos Katalin prezentációja (a szerző engedélyével) itt tekinthető meg:
Klímaadaptáció: jógyakorlatok és kihívások
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői saját vállalatuk jógyakorlatait, illetve az előttük álló klímaadaptációs kihívásokat osztották meg. Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági vezetője többek között arról számolt be, hogy az aszályos időszakok milyen nehézségeket okoznak a megfelelő minőségű és mennyiségű gabona hazai gazdáktól történő beszerzésében. A Nestlé a talajkímélő, regeneratív termelés ösztönzésével igyekszik hozzájárulni a klímaadaptációs folyamatokhoz.
Tarczay Klára, a Magyar Telekom ESG-szakértője kiemelte, a klímaváltozás a telekommunikációs szektort is érinti, hiszen megfelelő áramellátás nélkül nem tud szolgáltatást nyújtani. Beszámolt arról, hogy a Magyar Telekom mobil, akkumulátoros állomások kihelyezésével biztosítja a telekommunikációs szolgáltatásokat például villámárvizek idején. Tarczay Klára arra is kitért, hogy a hőmérséklet-emelkedésre reagálva a telekommunikációs szektornak is akciótervet kellett kidolgoznia a kiszolgáló berendezések (pl. adatközpontok) hűtésére.
Hárítás és halogatás
Csabai Hajnalka (Greenpact) a Green Business Academy Fenntarthatósági Menedzser (Certified Sustainability Manager) képzésének alumni tagjaként tanácsadói oldalról közelített a vállalkozások klímaadaptációs felkészültségének kérdéséhez. Csabai Hajnalka szerint a vállalkozások elsősorban akkor keresnek megoldásokat, ha a klímaváltozás közvetlenül érinti az üzletmenetüket (pl. alföldi területeken a vízmegtartás terén). Ha azonban nem érzékelnek közvetlen hatást, akkor hajlamosak elhárítani vagy halogatni a klímaadaptációs intézkedéseket. Példaként említett egy üzemet, ahol az 50 fokos gép mellett dolgozó munkavállalók körében jelentős felmondási hullámot tapasztaltak a nyári időszakban. Azonban a fenntarthatósági tanácsadó közreműködése nélkül nem feltétlenül kapcsolta volna össze a cégvezetés a munkakörülményeket és a fluktuációs folyamatokat. Megoldási javaslatként említette a Greenpact fenntarthatósági menedzsere a megfelelő munkaruházat biztosítást, az üzem- és munkarend megváltoztatását, illetve helyenként a termelési folyamatok automatizálását.
Az ESG-szabályozás mint külső nyomás
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégvezetés részéről a klímaadaptáció és fenntarthatóság területe iránt. Tarczay Klára (Magyar Telekom) kiemelte, hogy az ESG-szabályozás egyfajta külső triggerként hat, hiszen a befektetőket érdekelni kezdték a kockázatok. Hőgyész Anna szerint a Nestlé globális cégként nagyon komolyan veszi a fenntarthatósági jelentéstételt és az ehhez kapcsolódó vállalásokat. Ugyanakkor kihívást jelent a vállalat számára a lokalizáció. Tarczay Klára arra is kitért, hogy a globális modellek hátránya, hogy a Kárpát-medence speciális éghajlati adottságait csak korlátozottan veszik figyelembe. Hangsúlyozta: már látható, hogy a predikciókhoz képest gyorsabban jönnek a klímaváltozás hatásai. A modellek csak támaszként szolgálnak, de nem szabad mindenáron ragaszkodni hozzájuk.
Projekt szinten is vannak lehetőségek
A projekt szintű klímaadaptációs tevékenységre Csabai Hajnalka egy Békés megyei kisváros példáját hozta, ahol a vízmegtartás állt a projekt középpontjában. A fenntarthatósági menedzser (akinek a Fenntarthatósági Menedzser képzésen ez az akcióterv volt a vizsgamunkája) kiemelte, hogy a településen a víz nemcsak természeti erőforrás, hanem társadalmi kohéziós erő, illetve turisztikai szempontból is kiemelt szerepet játszik. A projekt keretében esővízgyűjtő-rendszert telepítettek az önkormányzati óvodákba, ahol emellett edukációs tevékenységet végeztek az óvodások, a pedagógusok és a szülők körében.
Hőgyész Anna arról számolt be, hogy a regeneratív mezőgazdaság hazai elterjesztése nem rövidtávú folyamat, hiszen egy-egy gazda „átállítása” 3-5 évig tartó folyamat. Ennek során személyre szabott „roadmapek” alapján támogatják a gazdákat. A Nestlé fenntarthatósági vezetője kitért a más országokban társfinanszírozási (önkormányzat, turisztikai szereplők, más iparági gyárak) formában megvalósuló Landscape Entreprise Networks kezdeményezésre. Ezt a megközelítést azonban Magyarországon egyedül a Nestlé finanszírozza.
Klímaadaptációs szakmenedzseri képzés indul
A szakmai esemény végén Lévai Gábor, a GBA Network szakmai vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Green Business Academy klímadaptációs képzést indít. A WWF Magyarországgal közösen szervezett klímaadaptációs fenntarthatósági szakmenedzser (Specialized Sustainability Manager) képzés 2024. november 25-én veszi kezdetét.
Mikor találkozunk legközelebb?
Köszönjük a GBA Network tagjainak és az érdeklődőknek, hogy velünk tartottak a klímaadaptációról szóló szakmai reggelinken. Legközelebb 2024. november 7-én találkozunk a „Mi a jó adat? ESG, riporting és a hétköznapok” című eseményen, amelyre ide kattintva lehet regisztrálni.
Köszönjük támogatóinknak, hogy ezúttal is lehetővé tették a GBA Network szakmai rendezvényének megszervezését, ezáltal hozzájárultak a hazai fenntarthatósági menedzser közösség fejlődéséhez. A szakmai reggeli helyszínét ezúttal is a Dumaszínház biztosította. Catering partnereink a környezetbarát kávézás támogatója, a Koffein Service és a Cseriti adománybolt-hálózat voltak.