Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.
Szokás szerint a májust is a GB Academy üzleti reggelijével indítottuk, melyen megpróbáltunk egy igazán akut problémakört alaposabban körbejárni. A biodiverzitás egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon.
Első előadónk Sipos Katalin, WWF Magyarország igazgatója volt, aki hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti rendszerek (víz, talaj, élőhelyek, stb.) nem csak végesek, de túlhasználtak is. Ennek egy elég döbbenetes mutatója, hogy például 1970 óta a madarak, emlősök, halak, hüllők és kétéltűek aránya 69 százalékkal csökkent.
A fenti tények ismeretében tehát a vállalati szektorban (is) logikusan következnek a gazdasági kockázatok, ugyanakkor az erőforrások túlhasználata jelentős részben az ipari szereplők összeadódó hatásának köszönhetők. Egyszerűbben mondva a – még ki nem halt – kígyó a saját farkába harap és ezen változtatni csakis átgondolt együttműködéssel lehet. Az interaktív reggelink során a résztvevők megvitatták, hogy egyrészt ők, mint a cégeik fenntarthatósági menedzserei mit tapasztalnak a saját házuk táján. Az Alumni tagok építő és megoldásokat kereső válaszaiból, beszámolóiból kiderült, hogy még a tudatosan gondolkodó vállalati szektorokban is keresik a megoldásokat, de az elakadás, az újabb megválaszolatlan kérdések mindenhol tetten érhetőek. Lassan, de biztosan azért eljutottunk arra a pontra, hogy a biodiverzitás védelmében egyrészt sokkal, de sokkal szélesebb körben edukált gazdasági szektorra lenne szükség, ezzel párhuzamosan pedig pont ekkora hangsúlyt kellene fektetni az együttműködésre!
Hogy ez mit is jelent? Együtt kellene működni a cégeknek egymással, a környezetükkel, felmérni a közvetlen környezetükben (telephely, gazdasági területek, logisztikai központok, gyárak, stb.) közvetlen környezetét természeti és lakossági szinten is és ideális esetben úgy fejlődni, hogy szem előtt tartjuk a helyi igényeket, adottságokat és nem csak a saját cégünk szűken vett érdekeit tartjuk szem előtt. Ez lenne a valódi biodiverzitás. Mindehhez viszont a kormányzati, az üzleti és a civil szféra erős együttműködésére, rendszerszintű megközelítésekre és az ökológiai megoldások erősebb alkalmazására van szükség, ami a jelenlegi gondolkozástól sajnos elég távol áll.
Feladat tehát van bőven, de csak apró lépésekkel lehet és érdemes haladni, átgondoltan és még egyszer hangsúlyozva a tényt: együttműködésben!
A reggeli talán legmegdöbbentőbb kijelentése pedig az volt, hogy valójában nem a fogyasztás a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a Földön élő mintegy nyolcmilliárd embernek munkát akarunk adni, hogy lekössük őket, hogy azért fizetést kapjanak, és abból egy csomó felesleges dolgot vásároljanak, amit olyan cégek állítanak elő, akik munkát tudnak adni nekik. Ennyi erőforrása nincs a Földünknek! Valójában ez az erőforrások túlhasználatának az oka, ezért van kényszerpályán a fogyasztás növekedése.
Tehát van min gondolkodni: konstruktívan, ha ez lehetséges, nem rettegve, hanem a lehetőségeket keresve! A Föld sokszínűségének megtartása és visszaállítása a cél!
A sokszínű létezés gondolatához kapcsolódott második előadónk, Fertetics Mandy játékos prezetációja is, mely az EU Sokszínűségi Hónapja jegyében (melyhez a GBA is csatlakozott) egy gondolatbeli utazásról szólt. Egy játék során felmértük, hogy – még a legnagyobb jóindulat mellet is – mennyi előítélet mozgat minket, pro és kontra. Az előítélet az emberi agy és létezés egyik alapfunkciója, melyet igen nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk uralni. Viszont ennek tudatában tudunk tenni a sztereotípiák és a diszkrimináció ellen, az egyenlő esélyek és egyenlő bánásmód érdekében! Mindenki más, mindenki egyedi, minden más és minden egyedi, mind a természet, mind az emberek tekintetében. A cél ugyanaz: megőrizni a sokszínűséget, teret és életteret adni minden élőlénynek!
A helyszínt és a vendéglátást ezúton is köszönjük a CPI-nak, és június 1-én újra együtt reggelizünk. Ezúttal a chilei kiküldetésből Barcelona felé tartó Pozsonyi Gábor tanárunk ugrik be megosztani velünk tapasztalatait a fenntartható bankolásról és az etikus finanszírozásról.
Köszönjük, hogy velünk tartottatok, találkozunk június 1-én!