Hogyan lesznek élhetők az épületeink?

Szeptember 12-én kezdetét vette a GBA Network szakmai rendezvénysorozata, amelynek ezúttal is támogatónk, a Dumaszínház adott otthont. Az ESG versus élhető épületek? című reggeli beszélgetésünk központi kérdése az volt, hogy lehet-e fenntartható építészetről beszélni, és milyen hatással van az ESG-szabályozás az építőiparra. Meghívott vendégeinket Litkai Gergely fenntarthatósági szakértő, a Dumaszínház alapítója kérdezte.

Mit értünk fenntartható építészet alatt?

A rendezvényen vendégünk volt Plájer Dóra, a HuGBC alelnöke, aki a beszélgetés bevezető részében arról ejtett szót, hogy a fenntartható építészetről érdemes holisztikusan gondolkozni, és nem csupán az épületek szerkezetét és funkcióit figyelembe venni. A fenntartható építészet tágabb értelemben tekint az épületekre, beleértve a zöldterületeket, az épületben lévő emberek jóllétét és a közlekedési lehetőségeket. Plájer Dóra kitért arra is, hogy a zöld minősítések nagyon jó keretet nyújtanak ehhez a komplex megközelítéshez.  

Hartvig Lajos (Bánáti + Hartvig Építész Iroda) hozzászólásában hangsúlyozta: a világ karbon kibocsátásának 39 százaléka köthető valamilyen módon épületekhez. Ebből 11 százalék az építés közben, míg 28 százalék a működtetés során keletkezik. Kitért arra, hogy az üzemeltetés terén számos technológiai lépést tett az építésztársadalom például a hőszivattyúk vagy a napelemek alkalmazásával. Ugyanakkor a tervezők és a megrendelők is egyre többször gondolnak arra, hogy nem feltétlenül technológiával kell megoldani az épületek klimatizálását, hanem például a homlokzat elé ültetett fával vagy esőkertek telepítésével.

Civilizációs igények és lemondások

Csikós Miklós (Cordia Csoport) a lakhatás és a biodiverzitás témakörében az ősközösségi társadalomra utalt vissza. A növénytermesztés és az állattenyésztés megjelenésével azonban kialakult a magántulajdon és az ingatlanfejlesztés. Hangsúlyozta: a zéró karbonlábnyom ettől kezdve már soha nem lesz elérhető. Törekedni viszont lehet a meglévő épületek energetikai korszerűsítésére és az új épületek nagyon energiatudatos tervezésére és kivitelezésére. Kérdésként vetette fel, hogy nem akarunk-e engedni a fogyasztói társadalom által kialakított igényekből.

Radványi Gábor, a Futureal Csoport főépítésze szerint a fenntartható építészet az ipari forradalom előtt volt értelmezhető. Úgy fogalmazott, hogy az a civilizációs életszínvonal, amelyen jelenleg élünk, valójában nem fenntartható. Az ipari forradalmat követően lemondtunk ezekről a fenntarthatósági szempontokról mind az anyaghasználat, mind az üzemeltetés tekintetében. Kiemelte az épületeink energiafüggését, és kitekintett Bécsre mint olyan városra, ahol a távhőhálózat zöldülésével párhuzamosan az épületek üzemeltetése is folyamatosan zöldebbé válik.

A GBA Network eseményeinek állandó catering partnere a Koffein Service, a környezetbarát kávézás támogatója, illetve a Cseriti adománybolt-hálózat, amely második életüket élő catering eszközöket kölcsönöz rendezvényeinkhez. A GBA Network szakmai eseményeinek helyszínét a Dumaszínház biztosítja. Köszönjük támogatásukat!

Mikor találkozunk legközelebb?

A GBA Network következő szakmai reggelijét 2024. október 3-án rendezzük, Klímaadaptáció és a vállalatok címmel. A részvétel a GBA Network tagjai számára ingyenes, a szakmai közösséghez csatlakozni ide kattintva lehet. Külső érdeklődők számára jegyek korlátozott számban kaphatók még ide kattintva.

A zöld építészetről korábban Barta Zsomborral, a GBA Fenntarthatósági Menedzser (CSM) képzésének oktatójával készítettünk interjút.