Elfogadhatatlan a fenntarthatóság beárazása

A GBA Network legutóbbi üzleti reggelijén Pataki György, közgazdász, a fenntarthatóság és ökológiai tudatosság elismert szakértője nyújtott bepillantást a zöld transzformáció és a klímaadaptáció aktuális kérdéseibe a Nem Adom Fel kávézójában. Szenvedélyes és provokatív előadását azzal indította: „Azért foglalkozunk fenntarthatósággal, mert másként nem etikus élni.” Azonban amíg úgy gondolkodunk, hogy csak annak van értéke, aminek ára van és azt gondoljuk, hogy a környezetvédelemben az lesz a megoldás, hogy beárazzuk, addig csak tovább rohanunk a szakadék felé. 

Saját rendszerünk foglyai

Jelenleg annak a rendszernek a foglyai vagyunk, ami a társadalmi-gazdasági helyzet fenntarthatatlanságához vezetett. Ezért van szükség egy új rendszerre. Sokan úgy vélik, hogy ez utópikus és irreális, de Pataki rámutatott, hogy a jelenlegi rendszert is mi hoztuk létre, tehát képesek vagyunk egy másikat is létrehozni. Azonban ehhez a jelenlegi rendszeren kívül kell gondolkodnunk, radikálisabb elképzelésekre és megoldásokra van szükség. Ha betartjuk a rendszer szabályait, akkor csak a rendszeren belül gondolkodunk. Sokkal radikálisabb elképzelésekre és megoldásokra van szükség. 

Az egyén szerepe

Azonban az, hogy az egyén mit tesz, kevéssé számít. Ugyanis, ha mindenki elkezd fenntartható életmódot élni, akkor is csak maximum 50%-kal tudja csökkenteni a karbon- és ökológiai lábnyomát, mert az infrastruktúrával, a rendszerrel van a baj. Ezért iparági megoldásokra, összefogásra van szükség, erre kell koncentrálnunk.

Mindeközben az ipart és a vállalati szervezeteket nézve látható, hogy minél nagyobbak, annál inkább foglyai a növekedési logikának, így ezektől sem várhatunk változást. Csak azok a közösségek nyújtanak megoldást, amik alulról építkeznek, így nem meglévő adottságokhoz igazodnak, hanem újakat építenek. „Olyan szervezeti változásokat kell keresni, amik a rendszerszintű változáshoz is hozzájárulnak.” Erre jó példaként említette a regeneratív mezőgazdaságot, amelynek már most is léteznek megvalósult megoldásai, és pozitív hatással vannak a társadalomra: „A mezőgazdaságban is számos jó példa látható: felnő egy generáció, ami elkezdte másként csinálni a korábbi gyakorlatokat” – emelte ki Pataki. Ők ökológiai módon termesztenek, kosárközösségeket hoznak létre, ami minden szempontból jó irány a korábbi gyakorlatokhoz képest.

A mérések és a kutatók szerepe a fenntarthatóság felé vezető úton

A jelenlegi gazdasági mérések, mint a GDP, nem tükrözik a valóságot és nem mérik a jólétet. A GDP, mint mutató, a hadigazdaságból származik, amely nem felel meg a mai társadalmi és környezeti kihívásoknak. A hadigazdaság logikája volt, hogy minél erősebb a termelési kapacitás, annál ellenállóbb az ország. Erre jó mutató, de semmi köze nincs a jóléthez. Miközben a közgazdászok is tudják mindezt, mégis az elemzéseket is állandóan ehhez igazítják. Viszont az ő elemzéseik hatnak a várakozásokra és egy önbeteljesítő jóslattá válnak. Gyorsan elkezdjük instabilnak tekintetni azt az országot, ahol nem nő a GDP, miközben lehet, hogy a boldogságindex emelkedik.

A természet egy dinamikus, meglepetésekkel teli rendszer és fele kell készíteni a társadalmunk tagjait is, hogy jobban elviseljük a bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és a rendszereinket is nagyobb redundanciával és nagyobb rezilenciával tervezzük. Ezekhez kell megfelelő mutatókat választanunk, amelyek valójában már itt vannak velünk ma is.

Csak a közgazdászok hiszik azt, hogy egy mutatóba lehet sűríteni egy olyan komplex dolgot, mint a gazdaság. Ha egy orvos csak a vérnyomás alapján állapítaná meg az egészségügyi állapotunkat, akkor valószínűleg inkompetensnek néznék. Az egészségügyben is számos tényezőt vizsgálnak egymással párhuzamosan. 

De nem az a cél, hogy a GDP helyett kezdjük el csak a boldogságindexet vizsgálni, hanem, hogy erre is találjunk ki új rendszert. Legyen több olyan mutató, ami mérvadó, és amik alapján fejleszthetünk és meghatározhatjuk az irányt.

Összefoglalva, Pataki György előadása arra ösztönözte a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el újra a fenntarthatóság, a gazdaság és a társadalom kapcsolatáról. Az előadás rámutatott a jelenlegi rendszer kihívásaira és a szükséges változások lehetőségeire, felhívva a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy gazdasági kérdés, hanem egy szélesebb társadalmi és kulturális változás része.

A GBA Network eseményének helyszínéül azért választjuk rendszeresen a Nem Adom Fel kávézóját, mert hisszük, hogy a környezeti és társadalmi kihívások összefüggenek. Az eltérő képességekkel rendelkező emberek sokszor nagyobb segítségre szorulhatnak, hogy fenntarthatóbban tudjanak élni. Köszönjük a Nem Adom Fel csapatnak, hogy ők is segítettek tovább építeni a GBA Networkot!